kul-túra

Bűbáj – a Disney odadurrant magának, és nem nagyon sikerül neki

A Disney legújabb egész estése keverék. A Disney-világ hagyományos rajzú tündérmeséi                           no meg egy elő szereplős romantikus komédiáé. A mozi első negyedórája tényleg olyan, mintha a Disney-mesék aranykorában járnánk, ám ezt egy gonosz boszorkány (Susan Sarandon) átka pillanatok alatt megszűnteti, és főhősnők Giselle hercegkisasszony hirtelen Manhattanben (értsd: a kőkemény valóságban) találja magát. Ráadásul mindez Giselle esküvője napján történik a tökéletes herceggel, a boszorka pedig nem más, mint az anyós. Giselle tehát valódi emberré válik Ariell-szerű szépségből, legnagyobb sajnálatunkra. Mert Amy Adams amellett, hogy nem is túl szép, idegesítően ripacs, a tehetség minden nyoma hiányzik belőle, és karakterét igen mélyre süllyeszti. Persze értjük mi, a Disney öniróniát óhajtott véghez vinni, kifigurázza klasszikusait, a Hófehérkét (patkányok és galambok serege lepi el a lány tartózkodási helyét miközben énekelget) meg a Csipkerózsikát (a fekete kastélyos jelenetnél a királylány menti meg a királyfit épp), meg az egész tündérmese-jellemvilágát (a tisztaságot felváltja a szexualitás és belép a világba a kommersz bűnözés), de azért ezt sokkal elegánsabban is meg lehetett volna oldani. A szép herceg nevetséges, nyálas idióta, mint a Shrek Szőkéje a válóperes (nem mellesleg elvált) ügyvéd eközben persze vonzó személyiségű sármőr (aki igazából nem is nagyon sármos) (Patrick Dempsey). Az ötlet nem rossz, ám kivitelezése a Disneyhez méltatlan, holott ötlettelen forgatókönyve ellenére is látszik a mozin, hogy komolyan foglalkoztak vele. Valószínűleg egy célzott mikulási (téli) családi mozival állunk szemben, amire a hercegnő-jelöltnek vágyó kislányok úgyis elvonszolják anyukát.

HD