Talán nem szégyen bevallani, hogy vannak olyan színészek, akikről csak kellő áhítattal tudok beszélni, és itt is ebben a blogban is szeretnék róluk írni a magam sajátos stílusában. Ez az én viaszszobor kiállításom, ami azt hiszem csupa olyan színészből fog állni, akiket a világon mindenhol elismernek, és tisztelnek.
Hamár ennyire őszintén kezdtem ezt a cikket, akkor még egy dilemmámat megosztom a kedves olvasókkal. Mindig nagy bajban voltam, amikor megkérdezték tőlem, hogy ki a kedvenc színészem, s melyik a kedvenc mozifilmem? Hogy miért? Azért mert nehéz dönteni Al Pacino és Dustin Hoffman között, és nehéz dönteni az Esőember és Az egy asszony illata között. De, ha nagyon muszáj akkor természetesen az Esőember az első. És megosztott első helyen máris ott van Az egy asszony illata.
Két könyvvel is rögtön párhuzamba lehet hozni a két filmet, hisz nemrég jelent meg magyar fordításba Al Pacino-ról, és Tom Cruise-ról is egy könyv. Egyértelmű, hogy az Esőemberben Tom Cruise is csak másodhegedűs volt.
Szóval Al Pacino: Életem c. könyve magyarul. Hát…Először is egy interjúkötet, és ez már rögtön determinálja is az egész könyv szerkezetét. Az interjúkat egy bizonyos Lawrence Grobel készítette, aki közeli barátságba került Al Pacino-val, a közel 30 évvel ezelőtti interjúja óta.
Számomra Grobel képviseli a magyar Návai Anikót. Igaz nem könnyű 30 éven keresztül mindig újabb és újabb kérdéseket feltenni, így az ismétlések érthetőek. Igaz néha ugyanarra a kérdésre nem ugyanaz a válasz érkezik, s így már sokkal izgalmasabb.
Mivel kedvenc színészemről van szó, ezért is rohantam rögtön megvásárolni a könyvet, de csalódnom kellett.
Az egy asszony illatáról, ahol a vak alezredes Frank Sladet alakította, és kapta meg a várvavárt Oscar díjat, jó ha van három mondat. Pedig számomra Al Pacino nem a Keresztapában alakított szerepe miatt lett a legnagyobb színészek egyike. De arról legalább száz oldalon át olvashatunk.
Szóval én maradok a dvd-nél, s ha kedvem van egy jó estéhez, akkor csak berakom az Egy asszony illatát, és megnézem ezerötszázadszorra.
Kőszegi Dániel főszerkesztő
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.