Impresszum

Főszerkesztő:Kőszegi Dániel

kul-túra

Az ZACC Kulturális Műhely kul-túra blog magazinját olvashatod. Nemsokára tervezzük, hogy nyitunk a társadalomtudomány felé is. Addig is reméljük, hogy találsz számodra izgalmas kalandozást ezen a blogon. Alapítva:2007 november Üdvözlettel: Kőszegi Dániel főszerkesztő, a műhely alapítója Újságíró-szerkesztők: E-mail cím: artalomblog@vipmail.hu Mobil,sms:06306330558 Együttműködő partnerünk:www.klubhalo.hu,www.fenyhordozok.hu stompesara.spaces.live.com,retro.blog.hu,filmpont.hu Blog

Friss topikok

Linkblog

2007.12.06. 09:31 ezeregy

Az én saját Joulupukki - m

 

Naná, hogy a rohadt nagy szürkeségben szükség van színre, fényre, melegségre. Egyébként, ha a nyár végén el is határozod, hogy márpedig végig viszed az évi két hónapos depi időszakot 1000es C-vitamin és lelkifröccs nélkül, akkor sem tehetsz semmit. A pofádba nyomják a jókedvet, azt vagy belefulladsz, vagy visszaokádod.

 

Mész az utcán és fényárban úszik melletted a kocka Flórián áruház, a szétszáradt fák, az ajándékbódés néni szeme is gyémántként ragyog. Hülyesapkás gyerekek köröznek körülötted, az aluljáróban villogó mikulássapkában alszik a csöves, szája szélén csillog az aznapi, a plázákban november végétől a lásztkriszmösz zenéjére cseszed el a pénzed.

 És akkor először december hatodikán nyitod ki úgy a szemed, hogy na végre, csak elérkeztünk egy konkrét színes eseményhez. Jön a bácsi, rendes nevén Joulupukki, akitől ovis korodban cidriztél, áltisiben a társaid előtt vagányan a szakállát húzgáltad és a virgácsra hajtottál, gimiben dacból leszartad, főiskolán pedig te magad akartál lenni ő, 400 plusz áfa per óráért. Hatalmas puttonyával, hat rénszarvassal száguld át a földtekén és töm tele csizmát, frottír zoknit, gyerekszájat. És közben jönnek az emlékek, hogy mennyire izgalmas volt, amikor ilyenkor hozzátok házhoz jött a nagyember, mert a te szüleid nem kívánták, hogy még 20 gyerekkel osztozz a világ legkedvesebb nagypapáján, aki minden kívánságod kitalálja. Nem bizony, neked saját Mikulásod volt minden évben.

Az enyém például Barni volt, a szomszéd nagyfia. Akinek hangja megnyugtatóan ismerősen csengett. Amúgy vézna volt és pattanásos, és a szakálla mindig ferdén állt. De én mégis boldogan ültem törökülésbe a langaléta lábai elé és énekeltem, szavaltam, néha még gyóntam is. És ő kamaszos zavarában az öcsi csomagját passzolta nekem, de hogy ne érezze magát ügyetlennek, ezért mi a hátunk mögött cseréltünk. Tudtuk ám, hogy van ebben valami csalafintaság. Hogy ő a Barni, akinek ezt muszáj, mert a lappföldi bácsi nem ért rá és őt küldte maga helyett.

 

Idén a barátnőm gyerekét szeretném meglepni, egy fél órás Mikulás vizittel. A neten igyekeztem rátalálni a megfelelő alanyra. Találtam is egy „jóképűt”. 12.000 + áfáért vállalja a fél órás szeánszot. Nagyon úgy tűnik, hogy meg kell találnom Barnit, Joulupukki magyarországi nagykövetét.

 

 

Pfliegel Dóra

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://artalom.blog.hu/api/trackback/id/tr19254075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.