Miről szól a művészetszociológia?
A művészet révén ismereteket szerezhetünk egy társadalomról, művészet és tudomány szorosan összetartozik, mivel mindkettő a valóság visszaadására törekszik. A művészetszociológia egyik alapvető kérdés feltevése, hogy az alkotás folyamatát egyéni, vagy pedig társadalmilag determinált processzusnak tekintsük. A szociológia számára érdekes vizsgálati kérdés lehet egyrészt: egymástól teljesen elütő művészi formák egyidejűleg való megjelenésének vizsgálata, vagy azonos formák, különböző időben való vizsgálata. Azonban bizonyos szempontból a tudomány és a művészet teljes ellentétei egymásnak, mivel a megismerés, vagyis a tudomány passzív, a valóságot lehetőleg minél pontosabban leképező dolog ezzel szemben a művészet abszolút spontán, és a valóságot önkényesen formálja. A művészetszociológia a művészetből indul ki és a társadalomra irányul. A művészet mindig valakiért, valakihez szól. Mindig egy bizonyos társadalmi álláspontról tükrözi a valóságot a hasonló álláspontot elfoglalóknak.
A művészetszociológia a mű létrejöttének és befogadásának oksági magyarázatára törekszik. A művészet és társadalom kölcsönhatása elsősorban az emberek viselkedésben nyilvánul meg.
A művészetszociológiát úgy definiálhatnánk, mint egy olyan tudományágat, ami a művészet és társadalom közötti viszonyt vizsgálja.
A MŰ
A művészet a szociológia számára társadalmi termék. Alphons Silbermann német művészetszociológus szerint elsősorban a befogadási folyamat elemzésével lehet lényegeset mondani a műalkotás társadalmi funkciójáról. Ezzel szemben a műcentrikus művészetszociológia központi feladata elemezni azt, hogy a művész miért pont úgy alkot meg egy művet ahogy, és ez mennyiben képezi le a művész társadalom képét. Alaposabban szemügyre kell vennünk ilyenkor a mű struktúráját (forma, nyelv, anyag – képzőművészeti alkotás esetében), a művet, mint ideológiai képződményt vagy mint kommunikációs jelenséget. Vizsgálhatjuk az alkotó és befogadó közötti kapcsolatot.
A MŰVÉSZ
Művésznek lenni egyike a legrégebbi értelmiségi foglalkozásnak, ez a foglalkozás az entelektüellmagatartás prototípusa.
Az, hogy egy művésznek, milyen a társadalmi helyzete erősen függ tértől és időtől, valamint attól is, hogy milyen művészeti ágban tevékenykedik. Adott térben és időben pedig a művészek csoportosíthatók társadalmi szerepeik, és saját közönségük szerint. A művészek a kulturális elitbe tartoznak. Daniel G. Linz szerint a politikai elit hatalommal, a gazdasági elit pénzzel, a kulturális elit pedig tekintéllyel rendelkezik.
Csizmás Kinga
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.