Impresszum

Főszerkesztő:Kőszegi Dániel

kul-túra

Az ZACC Kulturális Műhely kul-túra blog magazinját olvashatod. Nemsokára tervezzük, hogy nyitunk a társadalomtudomány felé is. Addig is reméljük, hogy találsz számodra izgalmas kalandozást ezen a blogon. Alapítva:2007 november Üdvözlettel: Kőszegi Dániel főszerkesztő, a műhely alapítója Újságíró-szerkesztők: E-mail cím: artalomblog@vipmail.hu Mobil,sms:06306330558 Együttműködő partnerünk:www.klubhalo.hu,www.fenyhordozok.hu stompesara.spaces.live.com,retro.blog.hu,filmpont.hu Blog

Friss topikok

Linkblog

2008.01.01. 08:00 ezeregy

Miről szól a művészetszoiológia?

 

Miről szól a művészetszociológia?

 

A művészet révén ismereteket szerezhetünk egy társadalomról, művészet és tudomány szorosan összetartozik, mivel mindkettő a valóság visszaadására törekszik. A művészetszociológia egyik alapvető kérdés feltevése, hogy az alkotás folyamatát egyéni, vagy pedig társadalmilag determinált processzusnak tekintsük. A szociológia számára érdekes vizsgálati kérdés lehet egyrészt: egymástól teljesen elütő művészi formák egyidejűleg való megjelenésének vizsgálata, vagy azonos formák, különböző időben való vizsgálata. Azonban bizonyos szempontból a tudomány és a művészet teljes ellentétei egymásnak, mivel a megismerés, vagyis a tudomány passzív, a valóságot lehetőleg minél pontosabban leképező dolog ezzel szemben a művészet abszolút spontán, és a valóságot önkényesen formálja. A művészetszociológia a művészetből indul ki és a társadalomra irányul. A művészet mindig valakiért, valakihez szól. Mindig egy bizonyos társadalmi álláspontról tükrözi a valóságot a hasonló álláspontot elfoglalóknak.

 

A művészetszociológia a mű létrejöttének és befogadásának oksági magyarázatára törekszik. A művészet és társadalom kölcsönhatása elsősorban az emberek viselkedésben nyilvánul meg.

A művészetszociológiát úgy definiálhatnánk, mint egy olyan tudományágat, ami a művészet és társadalom közötti viszonyt vizsgálja.

A MŰ

A művészet a szociológia számára társadalmi termék. Alphons Silbermann német művészetszociológus szerint elsősorban a befogadási folyamat elemzésével lehet lényegeset mondani a műalkotás társadalmi funkciójáról. Ezzel szemben a műcentrikus művészetszociológia központi feladata elemezni azt, hogy a művész miért pont úgy alkot meg egy művet ahogy, és ez mennyiben képezi le a művész társadalom képét. Alaposabban szemügyre kell vennünk ilyenkor a mű struktúráját (forma, nyelv, anyag – képzőművészeti alkotás esetében), a művet, mint ideológiai képződményt vagy mint kommunikációs jelenséget. Vizsgálhatjuk az alkotó és befogadó közötti kapcsolatot.

A MŰVÉSZ

Művésznek lenni egyike a legrégebbi értelmiségi foglalkozásnak, ez a foglalkozás az entelektüellmagatartás prototípusa.

Az, hogy egy művésznek, milyen a társadalmi helyzete erősen függ tértől és időtől, valamint attól is, hogy milyen művészeti ágban tevékenykedik. Adott térben és időben pedig a művészek csoportosíthatók társadalmi szerepeik, és saját közönségük szerint. A művészek a kulturális elitbe tartoznak. Daniel G. Linz szerint a politikai elit hatalommal, a gazdasági elit pénzzel, a kulturális elit pedig tekintéllyel rendelkezik.

Csizmás Kinga

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://artalom.blog.hu/api/trackback/id/tr29267496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.