InsideOut
2008
Ha azt mondom, rockopera, nyilvánvalóan mindenkinek elsőre a Jesus Christ Superstar vagy a Hair jut az eszébe. Ha azt mondom, mai, modern rockopera, jobbára vakargatjuk a fejünket, és többnyire tanácstalanul tárjuk szét a kezünket. Pedig.
Pedig 1995 óta a holland Arjen Anthony Lucassen megjelentetett jó néhány albumot Ayreon fedőnéven (is), mely korongok legtöbbjére a tökéletes stílusmeghatározás az űr-rockopera lehetne. Gyakorlatilag közel és távol ő az egyetlen, aki teljesen vállalható dolgokat képes alkotni ebben a műfajban.
Arjen receptje általában a következő: végy egy adag neves rockénekest és rockénekesnőt, fűszerezd meg néhány feltörekvő tehetséggel, írj a hangjuknak megfelelő dallamokat, ágyazd mindezt olyan zenébe, ami bár monumentális, olykor pátoszos, ámde cseppet sem ciki.
Ayreon rajongók minden alkalommal felfokozott izgalommal várják, vajon most kiket invitál meg a mester, és milyen történet göndörödik ki a bookletben – ez természetesen most sem volt másképp.
A lemezcím egy bináris szám, amely a 89 decimális avagy a 69 oktális számot takarja, előbbi egy prím és Fibonacci-szám is, és ne feledjük azt sem, hogy mindez az Y karakter bináris kódját is rejti. Miután ezt jól végiggondoltuk és kevéssé értjük, ugorjunk inkább a zenére. Jelenleg 16 énekesvendéget hívott meg Arjen, melyek közül saját magával egyetemben csupán hárman szerepeltek korábbi albumain. Nem túl meglepő, hogy az angyali hangú Anneke van Giersbergen ismét tündöklik a dalok egy részében, ám az már nagyobb revelációt okoz, hogy a Katatonia Jonas Renskéje szomorkodik egy keveset rögtön valahol a lemez elején, amivel természetesen a depresszió legmélyebb bugyraiba ránt minket.
Kellemes színfolt a norvég David Coverdale-ként is emlegetett Jørn Lande, a svéd Evergrey fátyolos hangú félistene, Tom S. Englund, a svájci Gotthardból Steve Lee, és a mai modern rockéneklés egyik legjobbja, Daniel Gildenlöw a Pain Of Salvationből.
Sajnos néhány jellegtelenebb hang is szerepet kapott, a következő lemeznél érdemes lenne bátrabban válogatni, de ezt feledteti a zene, melyben a szimfonikus betétek ugyanúgy helyet kapnak mint a különféle „puttyogós űreffektek”.
Az énekesek mellett számos vendégzenésznek is örülhetünk, többek között Derek Sherinian, Tomas Bodin, vagy Michael Romeo nevét lehet felfedezni a közreműködők hosszadalmas listájában.
A tartalmi részt nincs értelme itt boncolgatni, de annyit elárulhatok, hogy a világ teremtése körüli témákat boncolgatnak a dalszövegek, érdemes átolvasgatni, értelmes, komoly szövegeket kapunk most is Arjentől, mint ahogy eddig minden alkalommal.
A 01011001 a 2008-as esztendő egyik legfontosabb megjelenése, és ugyan még nagyon az év elején járunk, azt már biztosan le lehet szögezni, hogy az egyik csúcsalbuma is.
10
Bátky-Valentin Szilvia
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.