kul-túra

Az Égei-tenger partján fekszik Görögország, egy sajátos kultúrával, misztikus helyekkel. A környék érdekessége, hogy az ember sokféle módon is megközelítheti. Ha nem a levegőben teszi, akkor gyönyörű hegyeken, és szakadékokon keresztül átívelő autópályákon lehet megközelíteni. Én is így jutottam el augusztusban Nei Pori-ba. Ez a pici falucska Pieriában, Észak-Görögországban helyezkedik el közvetlenül a tengerparton.

Magyarországról Szerbián keresztül lehet eljutni Macedóniáig. Az autópálya kiváló minőségű, s bár az ember azt gondolná, hogy nem nagyon látható a táj, ez így nem teljesen igaz, hiszen Belgrádon keresztül megy az út. A város nagyon szomorú képet fest, hiszen a háború nyomai mindenhová beköltöztek. A nyomornegyed szegélyezi a várost, jóformán ez Belgrád peremkerülete. A szakadt fóliákból tákolt sátrak, sáros vályogból felhúzott félkész viskók közötti kisutcákon, szegény sorsú gyerekek játszanak önfeledten, az emberek sokkal nyugodtabbak, hiszen a háború végével, még ebbe a negyedbe is megérkezett a remény ideje. A fővárosban a panelok szögletes alakzatok bezárva adnak a jobb módban élő belgrádi lakosoknak tetőt a fejük fölé. Az épületek falain még mindig nagy lyukak tátongnak, melyeket a bombák okoztak.

Szerbia határát átlépve a táj egyre szebb lesz. Ha az ember nem a saját szemével látja, talán el sem hiszi. Pontosan olyan képek elevenednek meg, mint amik a Kusturica filmekben. A hegyeken átívelő szoros, és folyómedrek mellett óriási vad erdőségek vannak. A faluk Nagy Sándor hódításaiból fennmaradt emlékeket őriznek.

Macedóniát elhagyva egy teljesen más világba érünk. A mediterrán hangulat már a határon túl érződik. Az Olymposzon laknak a görög Istenek, mind a mai napig. A hegy vonulata végig halad a tenger partján. A fennsíkokon apró falucskákban laknak a görög emberek.

Nei Pori egy igazi turista paradicsom. Az apartmanok félkész állapotban fogadják az ide látogatókat. Megismertem Alexot, egy görög srácot, s általa láthattam bele a görögök valódi életébe. Például egy érdekesség, hogy a félkész állapotú házak nem az időhiány miatt ilyenek, hanem azért, mert az állam nem ró rájuk adót. A szieszta idő Görögországban délután 14-től 17 óráig tart, mivel ebben az időben van a legmelegebb. Ilyenkor az emberek otthon pihennek, s az élet 17 óra után indul be, egészen éjfélig. Este felé a kivilágított tengerpart nagyon hangulatos, a görög emberek nagyon barátságosak, és érdeklődőek. Az éttermekben meg lehet kóstolni a görög specialitásokat, a tengeri herkentyűktől kezdve, a gyrosig, mindenfélét. Mennyire más gyros, mint itthon! A pitát beledobják a forró fűszeres olajba, és egy kicsit átsütik. Majd kettéhajtják és sült bárányhús darabokkal megtűzdelt sült krumplit, és tzatzikit hozzáadva tálalják.

Az igazi görög falucskákban az utcák nagy aprók, és mindenhol tisztaság és rend uralkodik. Az ablakokban gyönyörű virágok vannak, melyek illata elegyedik a füge és a menta illatával. Egyszerűen mesés.

Az Olymposznak is vannak titokzatos helyei. A „repülő kolostorokban” még a mai napig is van élet. A szerzetesek elvégezve a mindennapos teendőiket, imádkoznak és a szakadékok fölött élnek. A kolostorok a hegyből kiálló peremre épültek. A kert széle egy szakadék fölött van, lenyűgöző látvánnyal. A külső világtól teljesen elzárva.

A görög emberek nagyon büszkék a sajátos, és egyedi görög kultúrájukra, és az ókortól kezdve képesek együtt élni az antik tradíciókkal és a modern világ újításaival egyetemben. Talán a miszticizmusok ebben rejlik. 

2007. november 23. Rummel Izabella