kul-túra

 

Kedves Mindenki!

 

Az Artalom Kulturális Műhelynek mostantól saját honlapja van az iwiwen! Kérlek jelöljétek be minél többen, hogy a rendszeren keresztül könnyebben tarthassuk a kapcsolatot egymással!

Üdvözlettel:

 

Szandtner Veronika

          alelnök

A lengyel rajongók előbb láthatják a legújabb Asterix-filmet, mint a franciák - jelentette be a forgalmazó kedden. A franciák egyik kedvenc képregényhőse harmadszor elevenedik meg a vásznon, élő szereplőkkel, az Asterix az Olimpián című alkotásban. Lengyelországban pénteken mutatják be a kis gall legújabb kalandjait, míg a franciáknál csak jövő hét szerdán lesz a premier. Magyarországon január 31-től vetítik a mozik az új filmet.
"Ragaszkodtunk hozzá, hogy Lengyelországban korábban debütáljon a film. Úgy gondoljuk, a január 25. erre a legjobb dátum" - mondta a forgalmazó SPI International szóvivője, Ewa Gorska, de magyarázatot nem fűzött a döntéshez. A varsói premieren nem vesznek részt a francia szereplők, csak a lengyel szinkronszínészek - tette hozzá a szóvivő. Gerard Depardieu harmadszor bújik a kis Asterix nagy barátja, Obelix bőrébe. Asterixet a korábbi két filmmel ellentétben most nem Christian Clavier, hanem az ifjú Clovis Cornillac játssza. Julius Caesart pedig nem más, mint a legendás francia színész, Alain Delon alakítja majd. Az alkotásban felbukkan Zinédine Zidane francia focista Numérodix, azaz "Tízes szám" szerepében, és Michael Schumacher német forma 1-es versenyző mint Schumix szerepel az alkotásban. A képregény az 1950-es évek végén született René Goscinny szövegével és Albert Uderzo rajzaival. A történetek sikerét mutatja, hogy több mint 100 nyelvre lefordították a szórakoztató füzeteket. Az Asterix az Olimpián az 1968-as, azonos című képregény alapján készült. Ez volt a sorozat 12. füzete. A film 78 millió euróba (több mint 20 milliárd forintba) került. Független hírügynökség

 

Akkor most jön Da Vinci , és Dan Brown éve – így viccelődtek néhányan, amikor is Hiller István megnyitotta a Reneszánsz 2007 évét a Néprajzi Múzeumban.

Sokszor gondolkodtam már azon, hogy miért is jó, ha egy évet tematizálunk? De akik ebben döntenek, azok biztos marketing szempontokat is mérlegelnek, és valljuk be Európában tényleg hívó szó az, hogy Reneszánsz. Ergo több külföldire számíthatunk, és a Japánok úgyis jönnek a fényképezőgépeikkel, érdekli is őket, hogy nálunk éppen reneszánsz van.

A belföldi túrizmuson is lendíthet egy kicsit a Reneszánsz 2007 rendezvénysorozat. Hisz valljuk be elég sznob nép vagyunk, és ha már van egy hívószavunk, akkor jobban elmegyünk nézelődni.

Látványban, és felhajtásban nem lesz hiány. Kis magyar magic, aqmi hivatalosan január 245-én, a Szépművészeti Múzeumban, a Mediciek felemelkedése és fénykora c. kiállítással nyílt. Nem semmi kezdés. Ha már Hiller István kezében elsült a startpisztoly, akkor illik Mediciekkel kezdeni. A magyar nemzeti kultúra ennyivel tartozik nekik. A kiállításon lesz látható kép Boticelli, Donatello, és Leonardo Da Vinci-től is.

Aztán jön március 15-e, és természetesen „talpra magyar”, így a magyar historizmus leggazdagabb időszaka is bemutatkozik.

Talán nem is meglepő, hogy Mátyás király kerül az érdeklődés középpontjába, aki igazságos volt, és szeretett álruhában mászkálni az alattvalók között. A Fekete Seregről, és a Corvinákról már ne is beszéljünk. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején nyílik meg Hunyadi Mátyás, a király címmel a Budapesti Történeti Múzeum tárlata.

Persze ez még semmi, hisz az Iparművészeti Múzeumban megnyílik Beatrix hozománya címmel egy egyedülálló, eddig még nem látható kiállítás. Szerintem sok nő fogja megnézni, hogy milyen tárgyakat is tartalmazott Beatrix hozománya.

A Mezőgazdasági Múzeum is kiveszi részét a nagy Reneszánsz road-showból és Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj-reneszánsz címmel tart majd fél éven át programsorozatot. BORítékolható a siker. Mi mindenképpen ott leszünk.

A Magyar Nemzeti Galéria Mátyás király öröksége címmel tart kiállítást. Ami biztos, hogy tartogathat a számunkra meglepetéseket. Hisz idén ünnepeljük Mátyás királlyá választásának 550.-ik évfordulóját.

Áru- e a kultúra? Fogalmazódik meg az emberekben. Talán ezt a kérdést ne mi döntsük el, de a Budapesti Gazdasági Főiskola „art and buisness” képzést szeretne indítani. Talán majd ott kapunk erre a kérdésre is választ.

Addig is éljen a Reneszánsz, és üljünk be az időgépbe, mennyünk vissza pár száz évtizedet az időben. De ne tessenek magukra zárni az ajtót, vár minket vissza a 21. század.

 

Kőszegi Dániel főszerkesztő

 

 

 

Hiller István oktatási és kulturális miniszter – 2008. január 25-e és 28-a között – hivatalos látogatást tett Egyiptomban. Találkozott Farouk Hosny kulturális miniszterrel, Hany Helal felsőoktatási és tudományos kutatásokért felelős miniszterrel, valamint Zahi Hawass-szal, a Régészeti Főhivatal főtitkárával.

 

Hiller István és Zahi Hawass megállapodtak arról: megkezdődnek az előkészületei a „100 éves a magyar régészet Egyiptomban” munkacímű kiállításnak, amelyet a világ egyik leglátogatottabb múzeumában, a kairói Egyiptomi Múzeumban rendeznek meg 2009 őszén. A tárlat kapcsán nemzetközi konferenciát is szerveznek, és könyvet adnak ki e témában.

 

A kiállítás – többek között – bemutatja Back Fülöp saját költségén folytatott ásatásait, például azt, hogyan találta meg 1907-ben I. Ptolemaiosz Szótér fáraó templomát. A tárlat foglalkozik gróf Almásy László kutatásaival, Fehérvári Géza feltárásaival is. De azzal is, miért vált különösen fontossá a magyar régészek számára a núbiai Abdallah Nirqi lelőhely 1964-ben. Sok más régészeti eredmény mellett megtudhatjuk azt is, hogyan kezdődött 1983-ban, és miként folytatódott Dzsehutimesz sziklasírjának és kultuszhelyének feltárása.

 

Hiller István és Hany Helal aláírta a magyar-egyiptomi oktatási, tudományos és kulturális munkatervet a 2008-2010-es évekre. Ennek keretében – többek között – a kölcsönös ösztöndíjakról, a két ország egyetemei, illetve kulturális intézményei és szervezetei közötti együttműködésről, kiállítások és szakemberek cseréjéről született megállapodás.

 

Hiller István ma Izraelbe utazott tovább, ahol tárgyalásokat folytat Yuli Tamir oktatási miniszter-asszonnyal, Ghaleb Majadle kulturális miniszterrel, Rafi Eitannal, a nemzetközi kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszterrel, illetve az Ein Hod-i Múzeum vezetőivel, Raya Zommerrel és Moshe Sanbarral. Valamint találkozik Lamis el Al-Alamival, a Palesztin Nemzeti Hatóság oktatásügyi miniszterével is.

 

A magyar tárcavezető koszorút helyez el Jeruzsálemben a Yad Vashem Intézetben, jelen lesz az ugyanitt zajló Ifjúsági Konferencián, és részt vesz a Nemzetközi Holokauszt Emléknap jegyében zajló plenáris ülésen a Knesszetben.

 

Hiller István Tel Aviv-ban hivatalosan bemutatja Lányi Esztert, Magyarország oktatási és kulturális szakdiplomatáját, és átad Pro Cultura Hungarica-díjakat is. Ezen kívül izraeli diákokkal is találkozik, akik egykor Magyarországon tanultak.

Zacc online,  

 

 

 

Kedves Mindenki!

 

Az Artalom Kulturális Műhelynek mostantól saját honlapja van az iwiwen! Kérlek jelöljétek be minél többen, hogy a rendszeren keresztül könnyebben tarthassuk a kapcsolatot egymással!

Üdvözlettel:

 

Szandtner Veronika

          alelnök

36 filmplakát száll versenybe idén az "Év Filmplakátja" díjért. A Magyar Filmszemle kísérőprogramjaként február 1-je és 15-e között rendezik meg a filmplakát kiállítást és versenyt a Millenáris Teátrum Piros-Fekete Galériájában - tájékoztatták a Független Hírügynökséget a szervezők.
A plakát mustrán nemcsak a versenyben részt vevő alkotásokat nézhetik meg az érdeklődők, hanem a hazai mozikban tavaly bemutatott játékfilmek összes magyar tervezésű filmplakátja szerepel, közölték a szervezők. Ebben az évben újdonság, hogy a kiállítás plakátját is pályázat útján választották ki. A nyílt pályázatra 55 terv érkezett, amelyből a zsűri Pócs Péter tervezőgrafikus munkája mellett döntött. A "Év Filmplakátja" díjra pályázó alkotások közül a nyertes műveket egy szakmai zsűri, illetve a közönség választja ki. A szakmai testület tagjai: Ducki Kristóf plakátművész, a Magyar Plakát Társaság képviseletében, Futó Tamás grafikusművész, a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete képviseletében, Molnár Kálmán grafikusművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége képviseletében, valamint Szugyiczky István grafikusművész, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága képviseletében. A közönségdíjra a filmszemle helyszínein kihelyezett urnáknál lehet szavazni, de online is le lehet adni a voksokat a filmszemle honlapján (www.szemlefilm.hu) és a kiállítás internetes oldalán (a www.filmplakat.hu ). Idén a filmszemle diákzsűrije is együttműködik a kiállítás szervezőivel: a film- és médiaszakos diákokból álló testület árverést rendez, amelyen az elmúlt tíz év magyar filmjeinek magyar tervezésű plakátjaira lehet majd licitálni. A február 8-i aukción befolyt összeget a 2008-as verseny szakmai győztesének adják majd át. A kiállítás-sorozat ötlete Hutlassa Tamás filmproducertől származik. Az ötéves hagyományt folytatva, ebben az évben is a tervezők kapják az "Év plakátja" díjat. A szakmai és közönségdíj nyertese a Filmszemle záróünnepségén, február 5-én veheti át az elismerést. Bővebb információ a filmplakát kiállítás-és versenyről a: www.filmplakat.hu oldalon olvasható. Független hírügynökség

 

Képzeljünk el egy szerelmi háromszöget. Adott egy idős dúsgazdag férj egy fiatal kikapós menyecske és egy csábító ám szegény hősszerelmes. Anthony Shaffer Mesterdetektív című darabjának filmbeli változatában pedig megtudjuk, mit érez ilyenkor a férfiember és hogyan lesz a szóból halálos fegyver.

A színpadi műből adaptált moziban Andrew Wyke egy hetvenes éveiben járó menő és gazdag krimi-író. Egy napon vendég érkezik hozzá: Milo Tindle a fiatal, csóró színész személyében. Andrew betessékeli Milo-t pazar vidéki kúriájába, kínálja neki derekasan a whiskey-t, körbevezeti és közben nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy fitogtasson. Ettől a fiatalember feszült lesz, az öreg viszont mérhetetlenül boldog.

Pár pohár után Milo kiböki a lényeget, nem tárlatvezetésre jött. Arra kéri Andrew-t, hogy egyezzen bele a feleségével, Maggie-vel való válásába, s ha nem így tesz, akkor legalább adjon magyarázatot! Ekkor esik le a nyilvánvaló a kedves nézőnek: Milo bizony elcsábította az öreg fiatal és kívánatos nejét!

Itt derül ki, hogy a dörzsölt vén róka fényűző élete nem véletlen. Nem válaszol rögtön az ifjú semmirekellő kérésére, sőt, inkább egy veszélyes játékra invitálja őt. Felveti neki a lehetőséget: mi lenne, ha Milo ellopná az emeleti mackóban lapuló több milliót érő ékszergyűjteményt. Így mindketten jól járnának, hiszen míg Milo biztosítani tudná a pucchoz szokott Maggie jövőjét, addig Andrew jókora biztosítási összeget tudna felmarkolni, s így biztos tudattal engedné el az asszonykát, aki nem tehetné tönkre a jövőben különféle vagyonmegosztási igényekkel.

Milo belemegy a játékba, ám később elbizonytalanodik: vajon Wyke valóban a javát akarja, vagy csak huncut elégtételt venni? Noha Andrew általában saját szórakoztatására ötöl ki különféle bűnügyi történeteket, Milo-t sem kell félteni, hiszen vagány gyerek, és eddig élete során sosem tudták átverni. Így a játszma kiegyenlítetté válik a két férfi között, kezdődhet a krimi!

A Mesterdetektív izgalmas sztori. A hangsúly a dialógusokra helyeződik, és annak ellenére, hogy a cselekmény egyetlen helyszínen játszódik, mégis a vászonra tapad a tekinteted. Nincs szükség hatalmas költségvetésre, mert ebben a történetben nem a körítés, hanem az akció és a játék a lényeg. Kenneth Branagh a rendező a megfelelő személyekre osztotta a szerepeket, az íróét Michael Caine-re az elvetemült csábítóét pedig Jude Law-ra. Aki szereti a pengeéles intelligenciát és a szócsatákat annak a moziban a helye!

Szabó Krisztina

 

 

Talán nem szégyen bevallani, hogy vannak olyan színészek, akikről csak kellő áhítattal tudok beszélni, és itt is ebben a blogban is szeretnék róluk írni a magam sajátos stílusában. Ez az én viaszszobor kiállításom, ami azt hiszem csupa olyan színészből fog állni, akiket a világon mindenhol elismernek, és tisztelnek.

Hamár ennyire őszintén kezdtem ezt a cikket, akkor még egy dilemmámat megosztom a kedves olvasókkal. Mindig nagy bajban voltam, amikor megkérdezték tőlem, hogy ki a kedvenc színészem, s melyik a kedvenc mozifilmem? Hogy miért? Azért mert nehéz dönteni Al Pacino és Dustin Hoffman között, és nehéz dönteni az Esőember és Az egy asszony illata között. De, ha nagyon muszáj akkor természetesen az Esőember az első. És megosztott első helyen máris ott van Az egy asszony illata.

Két könyvvel is rögtön párhuzamba lehet hozni a két filmet, hisz nemrég jelent meg magyar fordításba Al Pacino-ról, és Tom Cruise-ról is egy könyv. Egyértelmű, hogy az Esőemberben Tom Cruise is csak másodhegedűs volt.

Szóval Al Pacino: Életem c. könyve magyarul. Hát…Először is egy interjúkötet, és ez már rögtön determinálja is az egész könyv szerkezetét. Az interjúkat egy bizonyos Lawrence Grobel készítette, aki közeli barátságba került Al Pacino-val, a közel 30 évvel ezelőtti interjúja óta.

Számomra Grobel képviseli a magyar Návai Anikót. Igaz nem könnyű 30 éven keresztül mindig újabb és újabb kérdéseket feltenni, így az ismétlések érthetőek. Igaz néha ugyanarra a kérdésre nem ugyanaz a válasz érkezik, s így már sokkal izgalmasabb.

Mivel kedvenc színészemről van szó, ezért is rohantam rögtön megvásárolni a könyvet, de csalódnom kellett.

Az egy asszony illatáról, ahol a vak alezredes Frank Sladet alakította, és kapta meg a várvavárt Oscar díjat, jó ha van három mondat. Pedig számomra Al Pacino nem a Keresztapában alakított szerepe miatt lett a legnagyobb színészek egyike. De arról legalább száz oldalon át olvashatunk.

Szóval én maradok a dvd-nél, s ha kedvem van egy jó estéhez, akkor csak berakom az Egy asszony illatát, és megnézem ezerötszázadszorra.

 

 

Kőszegi Dániel főszerkesztő

 

 

 

 

Kedves Mindenki!

 

Az Artalom Kulturális Műhelynek mostantól saját honlapja van az iwiwen! Kérlek jelöljétek be minél többen, hogy a rendszeren keresztül könnyebben tarthassuk a kapcsolatot egymással!

Üdvözlettel:

 

Szandtner Veronika

          alelnök

Idén január 29-és február 5-e között rendezi meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Filmművészek Szövetsége a 39. Magyar Filmszemlét. A seregszemle társszervői a Cinemafilm Kft. és a Magyar Filmunió. A 2008-as mustra nyitóünnepségén nem lesz egész estés játékfilm, de a nézők egy-egy perces válogatást láthatnak a Filmszemle versenyprogramjában induló játékfilmekből - közölte Herendi Gábor, a 39. Magyar Filmszemle Szemletanácsának elnöke a rendezvény szerdai sajtótájékoztatóján.
Az egy hét alatt 389 alkotást láthat a közönség. A versenyprogramban 103 alkotás, köztük 18 játékfilm, 33 dokumentumfilm, 3 kreatív dokumentum-játkfilm, 36 kísérleti-és kisjátékfilm, valamint 13 tudományos-és ismeretterjesztő film indul. Versenyen kívül 15 játékfilmet, 13 tévé és 91 dokumentumfilmet, valamint 82 kísérleti és kisjátékfilmet tekinthetnek meg a nézők a filmszemle ideje alatt a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem mozi vetítőtermeiben. Újdonság, hogy a szemle ideje alatt a szekciók versenyprogramjából válogatást mutatnak be öt magyar településen, Esztergomban, Szécsényben, Nyírbátorban, Algyőn és Pápán. Az ötfős játékfilmes zsűri elnöki tisztségét a német Klaus Eder, a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikusok Szervezete) főtitkára tölti be. Maia Morgenstern betegség miatt nem tud részt venni a 39. Magyar Filmszemlén, helyette Catherine Portuges, a Massechusetts-i Egyetem professzora, filmesztéta kapott meghívást a játékfilmes zsűri tagjai közé. A testület további három tagja: Goda Krisztina filmrendező, Kende János operatőr és Márta István zeneszerző, színházigazgató - ismertette a Magyar Filmunió igazgatója, Vezér Éva. Az előző szemlétől eltérően nem lesz kettős fődíj. A 39. Filmszemle legfőbb elismerése az Arany Orsó-díj. Szintén a nemzetközi zsüri dönt a legjobbnak ítélt szórakoztató közönségfilmnek járó Moziverzum díjról is, amelyet a záróünnepségen adnak át, a fődíjat megelőzően. A nyitó- és záróünnepséget a Millenáris Teátrumban tartják. Az ünnepélyes megnyitó január 29-én, kedden 19.00 órakor kezdődik. A nyitóünnepség keretében osztják ki az Életmű-díjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet. A 39. Magyar Filmszemle életműdíját Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja. A Magyar Mozgókép Mestere elismerést Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező veheti át. A díjkiosztó záróünnepséget február 5-énj, kedden 18.00 órakor rendezik meg. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) főtitkára elmondta, évek óta nagyjából ugyanannyi a filmszemle költségvetése; az idén 162 millió forint. ennek döntő részét, 110 millió forintot 2008-ban is az MMKA biztosítja - tette hozzáTóth Erzsébet. Bővebb információ és részletes program a 39. Magyar Filmszemléről a: www.szemle.film.hu oldalon olvasható. Független hírügynökség

 

Universal Music
2007

 

A viszonylag hosszú életutat maga mögött tudó Creed annak idején nálunk (illetve Európában) korántsem aratott akkora sikereket, mint a tengerentúlon, pedig a grunge-érából nyúlt rádiós háziasszony rockjuk nem volt rossz – bár kifejezetten egyéni sem. Sokan egy kézlegyintéssel elintézték, hogy Pearl Jam, illetve Stone Temple Pilots kópia az egész, egy nyegle, sokak számára elviselhetetlenül tenyérbemászó énekessel, Scott Stapp-pel. Nos, van benne valami, hiába gyártottak kellemesen fülbemászó melódiákat, az aktuális klipdalokon kívül jómagam is képtelen voltam egy lemeznyi dalt egyszerre meghallgatni tőlük. 2004-ben aztán Scott a zenekarból kilépett, ezzel a Creed, mint olyan, meg is szűnt. A zenészek a szétszéledés és fejjel a szakadékba ugrálás helyett inkább kerestek egy énekest, meg is találták Myles Kennedyt (egykori The Mayfield Four vokalista), aki egy árnyalatnyival rockosabb felfogásban énekel, és jóval kevésbé irritáló személyiség.

 

Baromi gyorsan, 2004-ben ki is adták az első lemezt One Day Remains címen, ami egy jóval fajsúlyosabb, modernebb felfogású zenei világot rejtett, mint a Creed összes, noha a poszt-grunge hatások még mindig erőteljesen jelen voltak a dalokban, de ez nem róható fel nekik, nyilván. Három évvel később érkezett a második album, a Blackbird, melyen visszavettek a relatíve keménykedős témákból, sokkal rádióbarátabbra vették a nótákat, annak ellenére, hogy a háziasszonyok nagy része azért simán levágná az ujját hagymaszeletelés közben egynémely riff hallatán. Letagadhatatlan, hogy Myles is sokat hallgatott Soundgardent, illetve olykor még egy kevés David Coverdale (hoppá!) is megbújik a torkában, amitől módjával még egy kevés hard rockos íz is keveredik a dalokba.

 

Érdekes, de a sok fogósság valahogy egy idő után a hátrányukra válik, a lemez háttérzeneként kezd funkcionálni, összefolynak a témák, pedig külön-külön kifejezetten szerethetőek a nóták, és mégis. A sokadik hallgatáson túl még mindig a lemez címadóját tudom megemlíteni, mely klasszikus világítótorony-jelleggel emelkedik ki a többi közül – pedig a „maradékban” is találunk módfelett borzongató, felemelő pillanatokat. A Blackbird című maga Amerika, ilyesféle monumentális, széles karral a világot magához ölelő, klasszikusan mainstream-ízű nótát európai zenekar egyszerűen képtelen írni. És hiába csöpög minden hangjegyen a cukormáz, mégis szerethető, és még saccperkábé az ötvenedik hallgatáson túl is jólesik zokogva beleordítani a semmibe a refrént. Van ez így... Gyakorlatilag a 2007-es év egyik Legjobb Dalát írták meg, és ilyenkor a fene bánja, hogy a többinél azért észrevenni, hogy helyenként már maguktól nyúltak.

 

8/10

 

Bátky-Valentin Szilvia

Milyen a jó portfólió? [2008. január 30.] / ArtBázis
Barta Zsolt Péter


Talán nem túlzás azt állítani, hogy minden fotográfusnak szüksége van
(legalább) egy jó portfólióra, ha érvényesülni szeretne. A soron
következő programunk az analóg és digitális portfóliókészítés különböző
technikáiba nyújt betekintést.

A programot különösen ajánljuk azoknak, akik felvételizni szeretnének a
Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójába, vagy pályázatra, "portfólió
review"-ra készítenek anyagot. Minden érdeklődőt szeretettel várunk az
ArtBázison (1085 Bp., Horánszky u. 25.) szerdán 19 órakor:

Milyen a jó portfólió? [2008. január 30.]
Barta Zsolt Péter

Azoknak, akiknek még nincs portfóliójuk, és azoknak, akik jobbat
szeretnének.

Tartalomjegyzék

1. A kortárs fotó-műtárgy alapjai


1.1 BEVEZETÉS

1.2. NEGATÍVOK TÁROLÁSA
1.2.1. Hagyományos negatívok tárolása
1.2.2. Digitális „negatívok" tárolása


1.3. PAPÍRKÉPEK ALAPANYAGAI


1.3.1. Fekete-fehér papírok

1.3.2. Színes papírok

1.3.3. Alternatív papírok


1.4. A DIGITÁLIS KÉPEK, NYOMATOK ALAPANYAGAI


1.4.1. A digitális fotó általánosságai

1.4.2. Tintasugaras nyomtatás

1.4.2.1. Normál print

1.4.2.2. Archív (pigment, giclée) print

1.4.3. Lambda print


1.5. A FOTÓMŰVEK KEZELÉSE


1.5.1. Alapelvek

1.5.2. Identifikáció

1.5.2.1.Képoldali jelzések

1.5.2.2.Hátoldali jelzések

1.5.3. A kópiák mennyiségi meghatározásának szempontjai

1.5.4. Gyakori hibák

1.5.4.1. Laborhibák

1.5.4.2. Retusálási hibák

1.5.4.3. Ujjnyomok


1.6. ANALÓG ÉS DIGITÁLIS FOTÓMŰVEK INSTALLÁLÁSA


1.6.1. Az installáció szempontjai

1.6.2. Paszpartu (passepartou)

1.6.3. Kasírozás

1.6.3.1. Kasírozási hibák

1.6.4. Keretezés

1.6.4.1. „Mobil" keretek

1.6.4.2. Fakeretek

1.6.4.3. Egyéni keretezési megoldások


1.7. FOTÓ-MŰTÁRGYAK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE


1.7.1 Helyzetkép

1.7.2 Információkeresés

1.7.3 Portfólió szerkesztése

1.7.4. Analóg portfólió technikája

1.7.5. Digitális portfólió technikája

1.7.5.1. Digitális nyomat

1.7.5.2. CD, CD-ROM, Photo-CD, SVCD, DVD, Blue Ray, memóriakátyák

1.7.5.3. Internet (weboldal, e-mail)


1.8. FOTÓ-MŰTÁRGY ADMINISZTRÁCIÓJA, TÁROLÁSA, CSOMAGOLÁSA, SZÁLLÍTÁSA


1.8.1. Fotó-műtárgyak nyilvántartása

1.8.2. A kópiák, a paszpartuzott és a keretezett fotók tárolása,
csomagolása és szállítása

1.8.3. Szállítási rendszerek

1.8.4. Kísérő dokumentáció, addendum


1.9. BIOGRÁFIA KÉSZÍTÉSE


1.9.1. A biográfia jelentősége

1.9.2. Önéletrajz, bibliográfia elemei

1.9.2.1. Konkrét életrajz

1.9.2.2. Egyéni kiállítások

1.9.2.3. Csoportos kiállítások

1.9.2.4. Bibliográfia

1.9.2.5. Közgyűjtemények

1.9.3. A biográfia vezetésének technikája

 

Kedves Mindenki!

 

Az Artalom Kulturális Műhelynek mostantól saját honlapja van az iwiwen! Kérlek jelöljétek be minél többen, hogy a rendszeren keresztül könnyebben tarthassuk a kapcsolatot egymással!

Üdvözlettel:

 

Szandtner Veronika

          alelnök

 

A szégyenletes digitális analfabétizmusról

 

A hírek szerint Magyarország lakosságának hatvan százaléka nem használja az „információs társadalom vívmányait”, egészen pontosan az internetet. Őket nevezik digitális analfabétának. Ha jól értelmezem, ez – többek között - azt jelenti, hazánkban hatmillióan nem fizetnek elő internetre, és a felmérést végző szervezet feltételezése szerint nem is tudják használni. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy nemcsak a gyerekek olvasásértése és matematikai képességei gyengülnek, hanem a lakosság nagyobb része informatikai hülye. Sajnos, a rádiós-televíziós elemzők nagy része is csak ennyit gondolkozott ezen az információnak nevezett mondaton.

De mielőtt analfabétának neveznék a népesség több mint felét, jó lenne figyelembe venni néhány dolgot: egyrészt, hogy ez a digitális szakadék nem is olyan szégyenletes, mint amennyire kétségbeesetten csóválták a fejüket az öltönyös emberek a tévében, hiszen Európa lakosságának negyven százaléka szintén nem konyít túl soka a számítógépekhez. Tény, hogy az USA-ban valamivel nagyobb a szélessávú lefedettség, de ha kontinentális viszonyokban hasonlítgatunk, nem sok szégyenkeznivalónk akad. Ha ugyan az internet hiánya egyáltalán szégyenkezésre kellene, hogy okot adjon.

Másrészt, arról sem számolt be a hír, hogy félmillió ember, ha akarna, sem tudna internetezni hazánkban, mert nincs meg hozzá az infrastruktúra. S bár elméletben vidéken is mindenütt hozzá lehet férni az internethez, ahol a mobiltelefonnak van térereje, ez gyakorlatban csak ímmel-ámmal van így. Még a vidéki nagyvárosokban is komoly problémák akadnak a szélessávval, nemhogy a kisebb településeken. Bár oda legalább nem is ígérik. De vidéken nem válogathat az ember – a kisebb városokban többnyire egy szolgáltató működik. Az előfizető nem sokat tehet – ha nem működik az internete, telefonál, faxol, befárad az ügyfélszolgálatra, majd vár. Aztán vagy lesz internet, vagy nem. Akkor ő önhibáján kívül digitális analfabétává válhat?

És nem mellesleg: milyen jogon és alapon neveznek embereket analfabétának? Ebben a teljesen píszi világban, ahol a kövér embert nem szabad kövérnek nevezni, a cigányt cigánynak, a féllábút féllábúnak, miért lehet a tanító nagyanyámat analfabétának nevezni?

 

Pölös Zsófia

SZIMPLA KÁVÉZÓ (VII. Kertész u. 48. www.szimpla.hu)

Ny: 10-02

¡  február. 06. Kornélkül (unplugged rockmusic)

¡  február. 07. Jack Cannon (akusztikus blues)

¡  február. 10. Lidércláng (Balázs László Gábor Versszínháza)

¡  február. 13. Alborada (akusztikus gitár-ének, jazz latin tango)

¡  február. 14. Horváth Misi - Nemes Zoli (blues)

¡  február. 20  Long Tall Sonny duó (rock and blues)

¡  február. 21. Blue Velvet duo (jazz)

¡  február. 27. Vibrasoul quartett (jazz standards)

¡  február. 28. Édeskettes (könnyű jazz-os együttlét)

 

SZIMPLA KERT (VII. Kazinczy u. 14. www.szimpla.hu )

Ny: 12-04

¡  február. 01. Dj Politempo

¡  
február. 02. Zsuffa Péter Jazz Jockey (Lazy dj set)

¡  február. 04. Mediawave Népzenei Műhely

¡  február. 05. Musical Trips (barangolás A-Z-ig, kötetlen stílusban)

¡  
február. 06. Dely Robi Trio (jazz)

¡  február. 06. Independent Wednesday Nights by Kidd

¡  február. 07. Dj Kokaló

¡  február. 08. Dj Politempo

¡  február. 09. Zsuffa Péter Jazz Jockey (Deep jazzy smile'n groove)

¡  
február. 11. Mediawave Népzenei Műhely

¡  február. 12. Tóth Viktor - Szandai Mátyás (jazz standards)

¡  február. 13. Independent Wednesday Nights by Kidd

¡  február. 14. Dj Garfield

¡  február. 15. Dj Politempo

¡  február. 16. Zsuffa Péter Jazz Jockey (Lazy dj set)

¡  február. 18. Mediawave Népzenei Műhely

¡  február. 19
. Írka Firka (ír népzene)

¡  február. 20. Independent Wednesday Nights by Kidd

¡  február. 21. Dj Kokaló

¡  február. 22. Dj Politempo

¡  február. 23. Zsuffa Péter Jazz Jockey (Deep jazzy smile'n groove)

¡  február. 25. Mediawave Népzenei Műhely (Ördöngősfüzesről Mezei Ferenc Prímás)

¡  február. 26. Bőhm Dani Trio (jazz standards)

¡  február. 27. Independent Wednesday Nights by Kidd

¡  február. 28. Dj Garfield

¡  február. 29. Dj Politempo

 

Kedves Mindenki!

 

Az Artalom Kulturális Műhelynek mostantól saját honlapja van az iwiwen! Kérlek jelöljétek be minél többen, hogy a rendszeren keresztül könnyebben tarthassuk a kapcsolatot egymással!

Üdvözlettel:

 

Szandtner Veronika

          alelnök

 

 

 

 

 Ritkaság számba megy mostanság, hogy egy kulturális online magazin bekerüljön a tíz leglátogatottabb honlap közé. A Spanyolnáthának mégis sikerült. 2007-ben a tíz legígéretesebb között szerepel

A Spanyol nátha teljes, becsületes neve: Spanyol nátha- művészeti hálóterem és online kulturális magazin. A cím egyrészt tisztelgés Kaffka Margit, Apollinaire, Schiller és még sok más író, költő emléke előtt, akik spanyol náthában hunytak el, másrészről pedig ügyes figyelemfelkeltés.Vass Tibor főszerkesztő szerint ez pontosan olyan hangzást kelt az emberekben, mintha egy szépségszalont „Ragyának” hívnának, de éppen a különös névért keresik fel először sokan a honlapot . Persze a meghökkentő név önmagában nem lenne elég, ha nem társulna hozzá igényes és attraktív tartalom.

 

De társul! Ha rákattintunk a lapra, talán a legszembetűnőbb a műfaji sokfélesége lesz. Van ott minden, ami szem szájnak ingere, de legalábbis annak, aki szeret verseket olvasgatni, festményeket nézegetni. És mindezt otthon, egy kényelmes fotelben ülve, nem kosztümben feszengve. Mint egy igazi hálószobában ( hálóterembe), ahol az ágyban elalvás előtt még szívesen lapozgatunk egy- egy albumot vagy verseskötetet.

 

Maga a hattagú szerkesztőség is a hálón érintkezik leginkább, mivel ki Pesten, ki Miskolcon  lakik. A főszerkesztő nevetve meséli hogy mióta 2006-ban beindult a Spanyolnátha, oly annyira beépült a mindennapjaikba, hogy előfordul egyikük vásárlás közben, mobilon, a másik a gép előtt ülve, a harmadik otthonról telefonálva vitatkozik egymással egy- egy beérkezett kéziraton, festményen.

 

Hat lelkes fiatal szerkesztő, akik nem riadnak vissza az ismeretlentől és a kritikától sem. Nem félnek az első közléstől. Talán pont ez teszi őket olyan vonzóvá annyi fiatal művész számára. De nem csak ismeretlen nevek vannak itt. Balla D. Károly, Kukorelly Endre, Petőcz András és még sok más szerző is szívesen ad kéziratokat a lapnak.

Vass Tibor éppen ebben látja  a lap forradalmiságát, hiszen az ismertebb művészek írásai közt kalandozva az ismeretlenebb nevekre is ráirányul a figyelem. A lap nem titkolt szándéka az olvasók önálló- a szaksajtó véleményétől független- véleményformálásra buzdítása egy- egy  alkotás kapcsán.

 

Alig egy éve indultak, de napi látogatottságuk több ezres, és máris két évre elegendő kézirattal vannak ellátva, melyeket persze továbbra is várnak! Szóval kedves leendő írók, költők, festők, itt  a lehetőség!

 

 

Szandtner Veronika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Az élet nem egy habostorta”- mondta Virág elvtárs a mára legendáshírű Tanú c. filmben. De a „Nyugaton a helyzet fokozódik” is ismerős lehet számunkra, és az idézetek sorát hosszan lehetne folytatni. És ez csak egy film a január 6-án 80 éves Bacsó Péter életművéből.

A sors fura fintora, hogy színésznek készült, de eltanácsolták, mert raccsolt, és ezért a Színművészeti rendezői szakát végezte el. Aztán dramaturgiai képességeit is kamatoztatta, mert Fábri Zoltán Édes Anna c. nagyjátékfilmjének ő írta a forgatókönyvét.

Sajnálatos, hogy az emberek többsége leginkább Bacsó Pétert a Tanú filmmel azonosítja, és a Tanú második részét már kevesebben tekintik olyan jelenős műnek.

Bacsó Péter az utolsó mohikánok egyike Jancsó Miklossal, és a vele egy rendezői osztályba járó Makk Károllyal. Makk Károly apjának egyébként egy vidéki kis mozija volt, és a kis Makk onnan szerette meg a filmeket.

Bacsó is megérdemelte volna a legjobb idegennyelvű filmeknek járó Oscar-díjat, és helyette a Tanú az elkészülése után 10 évig porosodott egy dobozban. Filmjeire jellemző a szarkasztikus megfogalmazás, az irónia, és a nem rossz értelemen vett önirónia is.

Kállai,mint Bástya elvtárs nagyon remek húzás volt Bacsó Pétertől, annyira, hogy szinte ráégett a szerep. Kállai sokunk számára marad meg az emlékezetünkben Bástya elvtársként. Mint a mai fiatalok számára Szőke Zoltán a Barátok Közt Miklósaként. De ez egy másik történet.

Azt szokták mondani, hogy a siker a hossz élet titka, és ez Bacsó Péternél bejött. Hisz Kossuth-díjas lett, a Magyar Mozgókép nagymesterének választották. És a Tanú kívül ott van még az ugyancsak klasszikus opusnak számító Te rongyos élet is.

 

 

Van úgy, hogy az ember azért néz meg egy filmet, mert a kedvenc színésze játszik benne, vagy éppenséggel a kedvenc rendezője készítette. Így voltam én is a Töredék c. filmmel is. Amiben kedvenc színésznőm Törőcsik Mari játszik, és a producere nem más, mint Tarr Béla. Sajnos megint azt kell mondanom, mint Sándor Pál esetében is tettem, hogy nem minden rendező jó producer egyben. Sajnos ez Tarr Bélára is igaz. Hol van már az a legendás Sátántangó, ami miatt sokan még a randizást is lemondták. De Törőcsik Mari esetében is mondhatjuk azt, hol van már a Körhinta.

Bevallom férfiasan engem semmi más nem vitt be a moziba, mint Törőcsik Mari neve. Igaz ez Alföldi első nagyjátékfilmjére is. Ott se igazán a történet fogott meg, hanem a rendező személyisége. Az már más kérdés, hogy a kiégett,és amúgy sem nagy színésznőtehetség Gryllus Dórkára miért volt szükség.

Szóval a filmben, ha megnézik, akkor érdemes figyelni Törőcsik Mari játékát, aki mivel az egyik legtehetségesebb színésznő Magyarországon rutinból is remekül oldja meg a feladatot. Ő az, aki miatt a néző, még a film vége után percekig katarzisban van, és az egész stáblistát végigüli, mert felállni nem tud. Mázsás súly van a törékeny színésznő vállán, és ő tudja, hogy a rendező milyen hálátlan feladattal bízta meg. A recept pofon egyszerű: mindig kell a filmbe egy olyan szereplő, aki feledteti azt a közhelysorozatot, ami végigvonul az opuson. Sajnos ez a nagy büdös helyzet a magyar filmiparban. Hisz hol vannak már a legendás szép idők, amikor még a Hannibál tanár úr készült. Most ipar van, termelni kell, és fontos, hogy nyereséges legyen a film.

De nem félek attól, hogy Alföldi filmje, ahol Udvaros Dorottya lesz a nagy név, majd meggyőz az ellenkezőjéről.

Emlékszünk még a Ripacsok c. filmre?

 

Kőszegi Dániel főszerkesztő

 

Billy Corgan idén hét év kihagyás után végre feltámasztotta a kilencvenes évek meghatározó alter grunge rockbandáját. És ami még ennél is nagyszerűbb, hogy 2008 január 29-én élőben is megcsodálhatjátok őket, és új lemezük a Zeitgeist anyagát, ha eljöttök a Budapest Sportarénába!

Pumpkins történelem:

A nyolcvanas években, amikor a rockzenészeken már túl sok a rúzs és a hajlakk, olyan bandák, mint a Jane’s Addiction, a Red Hot Chilli Peppers, vagy a Faith No More úgy dönt, hogy visszaállítják a rockmuzsika ősi becsületét.

Ez a szemlélet tetszik meg egy Bill Corgan nevű Chicagói lemezárusnak. A boltjába nézelődő japán származású James Iha gitárossal, valamint D’Arcy Wretzky basszusgitárosnővel és Jimmy Chamberlin dobossal megalapítják a Smashing Pumpkins-t.

A grunge hullám őket is magával sodorja, de zenéjük messze túllép a hagyományos klisén, mert sokszínű, gitár-uralta zenéjükben a gótikus rock, a heavy metal, a pszychedelikus a progresszív rock és a frontember egyedi hangja keverednek robbanásszerű elegyet alkotva.

1989-ben már előzenekarként játszanak a nagy példakép, a Jane’s Addiction előtt, 1991-ben pedig megjelenik Gish című első albumuk. A lemezt intenzív turnézás követi olyan csapatokkal karöltve, mint a Nirvana, a Guns ’N’ Roses és a RHCP. Ezek után nem is meglepő, hogy a koncertsorozat végén már egy drogproblémákkal küzdő zenekar tér haza, hogy nekiálljon a következő korongnak.

A sok munka végül meghozza a gyümölcsét: az 1993-ban kiadott Siamese Dream az óceán mindkét partján az eladási listák élén ragyog.

A Smashing Pumpkins 1995-re a Mellon Collie And The Infinite Sadness című dupla albummal pályája csúcsára ér, a tagok viszont az intenzív turnézás okozta kimerültség, de leginkább a drogok következtében, talajgyakorlatot mutatnak be.

1998-ban megjelenik ugyan az új album Adore címmel, de a gótikus stílus nem jön be a rajongóknak: nem fogy.

1999-ben elkészül a Machine című korong, Corgan pedig a véget szimatolva 2000 májusában bejelenti, hogy az év végén feloszlatja a zenekart. Könnyezünk.

2005-ben aztán mégis hihetünk a feltámadásban. Megjelenik Bill Corgan szólólemeze, és felad egy egész oldalas hirdetést a Chicago Tribune-ban: „Szeretném visszakapni a zenekaromat, a dalaimat, az álmaimat”-írja. Kívánsága teljesült, mert a Smashing ismét él és zenél. Ajánlom a koncertet mindenkinek, elvetemült rock rajongóknak pedig mindenképpen!

Szabó Krisztina

P.S. Azóta úgy tűnik, hogy sajnos mégsemk jönnek.