Billy Corgan idén hét év kihagyás után végre feltámasztotta a kilencvenes évek meghatározó alter grunge rockbandáját. És ami még ennél is nagyszerűbb, hogy 2008 január 29-én élőben is megcsodálhatjátok őket, és új lemezük a Zeitgeist anyagát, ha eljöttök a Budapest Sportarénába!
Pumpkins történelem:
A nyolcvanas években, amikor a rockzenészeken már túl sok a rúzs és a hajlakk, olyan bandák, mint a Jane’s Addiction, a Red Hot Chilli Peppers, vagy a Faith No More úgy dönt, hogy visszaállítják a rockmuzsika ősi becsületét.
Ez a szemlélet tetszik meg egy Bill Corgan nevű Chicagói lemezárusnak. A boltjába nézelődő japán származású James Iha gitárossal, valamint D’Arcy Wretzky basszusgitárosnővel és Jimmy Chamberlin dobossal megalapítják a Smashing Pumpkins-t.
A grunge hullám őket is magával sodorja, de zenéjük messze túllép a hagyományos klisén, mert sokszínű, gitár-uralta zenéjükben a gótikus rock, a heavy metal, a pszychedelikus a progresszív rock és a frontember egyedi hangja keverednek robbanásszerű elegyet alkotva.
1989-ben már előzenekarként játszanak a nagy példakép, a Jane’s Addiction előtt, 1991-ben pedig megjelenik Gish című első albumuk. A lemezt intenzív turnézás követi olyan csapatokkal karöltve, mint a Nirvana, a Guns ’N’ Roses és a RHCP. Ezek után nem is meglepő, hogy a koncertsorozat végén már egy drogproblémákkal küzdő zenekar tér haza, hogy nekiálljon a következő korongnak.
A sok munka végül meghozza a gyümölcsét: az 1993-ban kiadott Siamese Dream az óceán mindkét partján az eladási listák élén ragyog.
A Smashing Pumpkins 1995-re a Mellon Collie And The Infinite Sadness című dupla albummal pályája csúcsára ér, a tagok viszont az intenzív turnézás okozta kimerültség, de leginkább a drogok következtében, talajgyakorlatot mutatnak be.
1998-ban megjelenik ugyan az új album Adore címmel, de a gótikus stílus nem jön be a rajongóknak: nem fogy.
1999-ben elkészül a Machine című korong, Corgan pedig a véget szimatolva 2000 májusában bejelenti, hogy az év végén feloszlatja a zenekart. Könnyezünk.
2005-ben aztán mégis hihetünk a feltámadásban. Megjelenik Bill Corgan szólólemeze, és felad egy egész oldalas hirdetést a Chicago Tribune-ban: „Szeretném visszakapni a zenekaromat, a dalaimat, az álmaimat”-írja. Kívánsága teljesült, mert a Smashing ismét él és zenél. Ajánlom a koncertet mindenkinek, elvetemült rock rajongóknak pedig mindenképpen!
Szabó Krisztina
P.S. Azóta úgy tűnik, hogy sajnos mégsemk jönnek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.