A szégyenletes digitális analfabétizmusról

A hírek szerint Magyarország lakosságának hatvan százaléka nem használja az „információs társadalom vívmányait”, egészen pontosan az internetet. Őket nevezik digitális analfabétának. Ha jól értelmezem, ez – többek között - azt jelenti, hazánkban hatmillióan nem fizetnek elő internetre, és a felmérést végző szervezet feltételezése szerint nem is tudják használni. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy nemcsak a gyerekek olvasásértése és matematikai képességei gyengülnek, hanem a lakosság nagyobb része informatikai hülye. Sajnos, a rádiós-televíziós elemzők nagy része is csak ennyit gondolkozott ezen az információnak nevezett mondaton.

De mielőtt analfabétának neveznék a népesség több mint felét, jó lenne figyelembe venni néhány dolgot: egyrészt, hogy ez a digitális szakadék nem is olyan szégyenletes, mint amennyire kétségbeesetten csóválták a fejüket az öltönyös emberek a tévében, hiszen Európa lakosságának negyven százaléka szintén nem konyít túl soka a számítógépekhez. Tény, hogy az USA-ban valamivel nagyobb a szélessávú lefedettség, de ha kontinentális viszonyokban hasonlítgatunk, nem sok szégyenkeznivalónk akad. Ha ugyan az internet hiánya egyáltalán szégyenkezésre kellene, hogy okot adjon.

Másrészt, arról sem számolt be a hír, hogy félmillió ember, ha akarna, sem tudna internetezni hazánkban, mert nincs meg hozzá az infrastruktúra. S bár elméletben vidéken is mindenütt hozzá lehet férni az internethez, ahol a mobiltelefonnak van térereje, ez gyakorlatban csak ímmel-ámmal van így. Még a vidéki nagyvárosokban is komoly problémák akadnak a szélessávval, nemhogy a kisebb településeken. Bár oda legalább nem is ígérik. De vidéken nem válogathat az ember – a kisebb városokban többnyire egy szolgáltató működik. Az előfizető nem sokat tehet – ha nem működik az internete, telefonál, faxol, befárad az ügyfélszolgálatra, majd vár. Aztán vagy lesz internet, vagy nem. Akkor ő önhibáján kívül digitális analfabétává válhat?

És nem mellesleg: milyen jogon és alapon neveznek embereket analfabétának? Ebben a teljesen píszi világban, ahol a kövér embert nem szabad kövérnek nevezni, a cigányt cigánynak, a féllábút féllábúnak, miért lehet a tanító nagyanyámat analfabétának nevezni?

Pölös Zsófia